VSME 2026: új önkéntes fenntarthatósági jelentési standard – mit kell tudniuk a vállalatoknak?

2026. szeptember 21-én jelent meg az Európai Unió Hivatalos Lapjában a Bizottság (EU) 2026/1560 felhatalmazáson alapuló rendelete, amely létrehozza a fenntarthatósági információk önkéntes jelentésére szolgáló új uniós standardot. A szabályozás elsődleges célcsoportja az előző pénzügyi évben átlagosan legfeljebb 1000 főt foglalkoztató vállalkozások köre, amelyekre nem vonatkozik a kötelező CSRD-jelentéstétel.

A változás jelentősége azonban nem csak abban áll, hogy a kisebb vállalatok kaptak egy egységes ESG-riportálási keretet. A rendelet egyúttal létrehozza az úgynevezett value-chain capet, vagyis korlátot szab annak, hogy a CSRD alapján jelentésre kötelezett nagyvállalatok milyen fenntarthatósági adatokat kérhetnek be a legfeljebb 1000 főt foglalkoztató beszállítóiktól és más értékláncbeli partnereiktől.

A VSME 2026 ezért a gyakorlatban három problémát próbál egyszerre kezelni:

• egységesebb formátumot ad a vállalati fenntarthatósági adatoknak;
• csökkenti a beszállítókat érő, egymástól eltérő ESG-kérdőívek számát és terjedelmét;
• használható adatstruktúrát biztosít bankok, befektetők és vállalati ügyfelek fenntarthatósági információigényéhez.

Röviden: a VSME továbbra is önkéntes jelentési standard, de az értékláncban betöltött szerepe miatt sok vállalat számára üzletileg nagyon is releváns lehet. A legfontosabb változás, hogy 2027-től a CSRD-köteles vállalatok beszállítói adatkéréseit egy meghatározott adatpontlista korlátozza a védett, legfeljebb 1000 fős vállalkozások esetében.

A jogszabály hivatalos megnevezése:

Commission Delegated Regulation (EU) 2026/1560 of 3 July 2026 supplementing Directive 2013/34/EU by establishing sustainability reporting standards for voluntary use by undertakings protected by the value chain cap.

A rendeletet a Bizottság 2026. július 3-án fogadta el, és 2026. szeptember 21-én tették közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A rendelet a kihirdetését követő harmadik napon, 2026. szeptember 24-én lép hatályba. A value-chain capre vonatkozó 3. cikket a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre kell alkalmazni.

Fontos különbség tehát:

• az önkéntes standardot a hatálybalépéstől lehet alkalmazni;
• a CSRD szerinti beszállítói adatkéréseket korlátozó value-chain cap 2027-es pénzügyi évektől érvényesül.

A korábbi VSME-ajánlás helyét immár a kötelező erejű felhatalmazáson alapuló rendelet veszi át. Az új, 2026-os standard lép a helyére.

A 2026-os uniós egyszerűsítés jelentősen szűkítette a kötelező fenntarthatósági jelentéstétel hatályát. Az (EU) 2026/470 irányelv alapján főszabály szerint azok a vállalkozások tartoznak a kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstétel alá, amelyeknél egyszerre teljesül, hogy:

• a nettó árbevétel meghaladja a 450 millió eurót, és
• az üzleti évben az átlagos foglalkoztatotti létszám meghaladja az 1000 főt.

Csoportszinten ugyanez a logika vonatkozik az anyavállalatokra a konszolidált adatok alapján.

Ez azt jelenti, hogy az 1000 fő önmagában nem a CSRD teljes kötelezettségi küszöbe. A kötelező jelentéstételhez a rendelet szerinti árbevételi feltételnek is teljesülnie kell. A VSME szempontjából viszont az 1000 fős határ különösen fontos, mert a standard kifejezetten az előző pénzügyi évben átlagosan legfeljebb 1000 főt foglalkoztató vállalkozásokra lett méretezve, és a value-chain cap is ezt a vállalati kört védi.

A 2026-os VSME – a rendelet terminológiájában Voluntary Standard – egy arányosított fenntarthatósági jelentési keretrendszer olyan vállalkozások számára, amelyek nem tartoznak a kötelező fenntarthatósági jelentéstétel alá.

A standard négy fő célt nevez meg:

1. segítsen kielégíteni a CSRD-köteles vállalatok értékláncbeli fenntarthatósági adatigényét;
2. adjon használható információt bankoknak és befektetőknek, így támogassa a finanszírozáshoz való hozzáférést;
3. segítse a vállalatot saját környezeti és társadalmi kockázatainak kezelésében;
4. járuljon hozzá egy fenntarthatóbb és inkluzívabb gazdasághoz.

A standard ugyanazokat a nagy fenntarthatósági tématerületeket fedi le, mint az ESRS, de lényegesen egyszerűbb és arányosabb követelményeket alkalmaz.

A VSME nem teszi kötelezővé a fenntarthatósági jelentés elkészítését az érintett vállalkozások számára. A rendelet indokolása azt is kifejezetten rögzíti, hogy a standard alapján jelentő vállalkozásoknak nem kell külső bizonyosságot vagy assurance-t kérniük az általuk közölt információkra.

A value-chain cap a 2026-os rendszer egyik legfontosabb eleme.

A lényege, hogy egy CSRD szerint jelentésre kötelezett vállalat a saját fenntarthatósági jelentésének elkészítéséhez nem kérhet korlátlan mennyiségű ESG-adatot az értékláncában működő, legfeljebb 1000 főt foglalkoztató védett vállalkozásoktól.

A rendelet 3. cikke szerint a korlátot kizárólag az Annex II-ben felsorolt adatpontok alkotják.

Ez fontos pontosítás: a value-chain cap nem azonos a teljes VSME standarddal. A teljes VSME ennél több adatot tartalmaz, de a kötelező CSRD-jelentés céljából egy nagyvállalat a védett beszállítóval szemben csak a külön meghatározott cap-adatkörig mehet el.

A 2026/470 irányelv alapján a védett vállalkozások jogosultak visszautasítani az ezen korláton túlmutató információigényt, ha azt a CSRD szerinti fenntarthatósági jelentés céljából kérik tőlük.

A pénzügyi intézmények, befektetők, biztosítók és hitelintézetek más célból történő adatbekéréseire ez a jogi korlát nem automatikusan ugyanilyen módon alkalmazandó. A Bizottság ugyanakkor arra ösztönzi ezeket a szereplőket, hogy lehetőség szerint ők is a standardban meghatározott információkra korlátozzák az 1000 fő alatti vállalkozásoktól kért fenntarthatósági adatokat.

A 2026-os standard két szintet határoz meg.

1. Basic Module

A Basic Module a minimumszint. Mikro-vállalkozások számára ez a célzott megközelítés, a többi érintett vállalkozás számára pedig ez képezi a jelentés alapját.

A Basic Module tartalma:

• B1 – Basis for preparation
• B2 – Practices, policies and future initiatives
• B3 – Energy and greenhouse gas emissions
• B4 – Pollution of air, water and soil
• B5 – Biodiversity
• B6 – Water
• B7 – Resource use, circular economy and waste management
• B8 – Workforce: general characteristics
• B9 – Workforce: health and safety
• B10 – Workforce: remuneration, collective bargaining and training
• B11 – Convictions and fines for corruption and bribery

2. Comprehensive Module

A Comprehensive Module további adatokat ad a bankok, befektetők és vállalati ügyfelek számára. Alkalmazásának előfeltétele a Basic Module.

A Comprehensive Module fő részei:

• C1 – Business model and strategy
• C2 – Sustainability practices, policies and future initiatives részletesebb bemutatása
• C3 – GHG reduction targets and climate transition
• C4 – Climate risks
• C5 – Additional workforce characteristics
• C6 – Human rights policies and processes
• C7 – Human rights incidents
• C8 – Revenues from certain activities
• C9 – Gender diversity ratio in the governance body

Ha a vállalat hivatalosan azt állítja, hogy a Basic + Comprehensive opció szerint teljesíti a VSME-t, a választott modulokat teljes egészükben alkalmaznia kell, az „if applicable” szabály és a kifejezetten önkéntesként jelölt adatpontok figyelembevételével. Ugyanakkor a Basic Module-t alkalmazó vállalat kiegészítő információként egyes Comprehensive-adatokat is közölhet.

B1 – A jelentés alapadatai

A vállalkozásnak meg kell adnia többek között:

• hogy csak a Basic Module-t, vagy a Basic + Comprehensive modult alkalmazza;
• hogy a jelentés egyedi vagy konszolidált alapon készült;
• konszolidált jelentés esetén a bevont leányvállalatokat;
• jogi formáját;
• NACE ágazati kódját vagy kódjait;
• mérlegfőösszegét;
• árbevételét;
• foglalkoztatotti létszámát;
• fő működési országát és jelentős eszközeinek helyét;
• a tulajdonolt, bérelt vagy kezelt telephelyek geolokációját.

Ha a vállalkozás fenntarthatósági tanúsítvánnyal vagy minősítéssel rendelkezik, annak rövid leírását is közölnie kell.

B2 – Fenntarthatósági gyakorlatok, politikák és tervek

Ha a vállalat már alkalmaz fenntarthatósági intézkedéseket vagy politikákat, be kell mutatnia, hogy rendelkezik-e például:

• víz- vagy energiafogyasztást csökkentő gyakorlattal;
• GHG-kibocsátást mérséklő intézkedéssel;
• szennyezésmegelőzési gyakorlattal;
• termékbiztonsági kezdeményezéssel;
• munkakörülményeket vagy egyenlő bánásmódot javító intézkedéssel;
• ESG- vagy egyéb fenntarthatósági politikával;
• jövőbeni fenntarthatósági programmal;
• a politikák végrehajtásához kapcsolódó célokkal.

B3 – Energia és üvegházhatásúgáz-kibocsátás

A vállalkozásnak – a legfeljebb 10 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkozó könnyítést figyelembe véve – jelentenie kell:

• teljes energiafogyasztását MWh-ban;
• lehetőség szerint a megújuló és nem megújuló energia bontását;
• Scope 1 abszolút bruttó GHG-kibocsátását tCO2e-ben;
• location-based Scope 2 kibocsátását tCO2e-ben.

A standard a GHG Protocol Corporate Accounting and Reporting Standard használatára épít.

Bár a Scope 3 nem része a Basic Module általános kötelező adatkörének, az értékláncbeli adatigények miatt számos vállalat számára üzletileg továbbra is releváns lehet. A standard külön kiemeli, hogy például gyártásnál, agrár-élelmiszeriparban, ingatlanfejlesztésnél, építőiparban és csomagolási tevékenységnél jelentős Scope 3 kategóriák merülhetnek fel.

B4 – Levegő-, víz- és talajszennyezés

A vállalkozásnak azokat a saját működéséből származó szennyezőanyag-kibocsátásokat kell közölnie, amelyeket:

• uniós vagy nemzeti jog alapján az illetékes hatóságnak már jelentenie kell; vagy
• környezetirányítási rendszer alapján önkéntesen jelent.

Ha az adat már nyilvánosan elérhető, a vállalat hivatkozhat a meglévő nyilvános dokumentumra.

B5 – Biodiverzitás

Ha a vállalatnak van olyan telephelye vagy működési helyszíne, amely biodiverzitás szempontjából érzékeny területen vagy annak közelében található, meg kell neveznie a helyszínt és az érintett biodiverzitási területet.

Ilyen lehet például Natura 2000 terület, UNESCO természeti világörökségi helyszín, Ramsar terület vagy más, a standard definíciója szerinti biodiverzitás-érzékeny terület.

B6 – Víz

A releváns vállalatoknak jelenteniük kell:

• teljes vízkivételüket;
• jelentős vízfogyasztással járó termelési folyamatok esetén a vízfogyasztást;
• vízstressznek kitett területeken működő telephelyek esetén az ott felhasznált vízmennyiséget külön is.

B7 – Erőforrás-felhasználás, körforgásos gazdaság és hulladék

A standard többek között a következőket kéri:

• alkalmaz-e a vállalkozás körforgásos gazdasági elveket, és ha igen, hogyan;
• a keletkezett hulladék teljes tömege;
• veszélyes és nem veszélyes hulladék bontása;
• az újrahasznosításra vagy újrahasználatra előkészített hulladék aránya;
• jelentős anyagáramokkal működő ágazatokban az éves releváns anyagfelhasználás tömege.

B8 – A munkaerő alapadatai

Közlendő a munkavállalók száma headcount vagy FTE alapon, többek között:

• határozott és határozatlan munkaviszony szerint;
• nemek szerint;
• több országban történő foglalkoztatás esetén országonként.

B9 – Munkahelyi egészség és biztonság

A vállalkozásnak jelentenie kell:

• a nyilvántartandó munkabalesetek számát és arányát;
• a jogi korlátozások figyelembevételével a munkabalesetből vagy nyilvántartandó foglalkozási megbetegedésből eredő halálesetek számát.

B10 – Bérezés, kollektív tárgyalás és képzés

A jelentésnek tartalmaznia kell:

• hogy a munkavállalók bére eléri-e legalább az alkalmazandó minimálbért;
• ha más uniós vagy nemzeti szabály alapján már kötelező, a nők és férfiak közötti százalékos bérkülönbséget;
• a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók arányát;
• az egy munkavállalóra jutó éves átlagos képzési óraszámot.

B11 – Korrupció és vesztegetés

Ha a beszámolási időszakban korrupciós vagy vesztegetési jogsértés miatt jogerős elmarasztalás vagy bírság történt, a vállalkozásnak közölnie kell:

• az elmarasztalások számát;
• a kiszabott bírságok teljes összegét.

A Comprehensive Module nem egyszerűen „még több ESG-adat”, hanem elsősorban a finanszírozók és nagyvállalati partnerek által gyakran igényelt kiegészítő információkat strukturálja.

C1 – Üzleti modell és stratégia

A vállalkozás bemutatja többek között:

• fő termék- és szolgáltatáscsoportjait;
• fő piacait;
• jelentős üzleti kapcsolatait, például kulcsbeszállítóit, vevőit és disztribúciós csatornáit;
• a stratégia fenntarthatósághoz kapcsolódó lényeges elemeit.

C2 – Politikák és fenntarthatósági kezdeményezések részletezése

A B2-ben azonosított gyakorlatokat, politikákat, jövőbeli kezdeményezéseket és célokat röviden részletezni kell. Ha ezek beszállítókra vagy ügyfelekre is kiterjednek, ezt külön jelezni kell.

C3 – Kibocsátáscsökkentési célok és klímaátmenet

Ha a vállalkozás GHG-kibocsátáscsökkentési célt tűzött ki, közölnie kell többek között:

• a cél évet és célértéket;
• a bázisévet és bázisértéket;
• a használt mértékegységet;
• hogy a cél a Scope 1, Scope 2 és adott esetben Scope 3 kibocsátások mekkora részére vonatkozik;
• a cél eléréséhez tervezett fő intézkedéseket.

A magas klímahatású ágazatokban működő vállalkozások esetén a standard külön kezeli a klímaátmeneti terv meglétét vagy tervezett elfogadását.

C4 – Klímakockázatok

Ha a vállalkozás azonosított fizikai klímakockázatokat vagy átállási kockázatokat, be kell mutatnia:

• a releváns veszélyeket és átállási eseményeket;
• az eszközök, tevékenységek és értéklánc kitettségének értékelését;
• az érintett időtávokat;
• az alkalmazkodási intézkedéseket.

A vállalat önkéntesen azt is közölheti, hogy a klímakockázatok rövid, közép- vagy hosszú távon milyen kedvezőtlen pénzügyi vagy működési hatással járhatnak.

C5 – További munkaerő-adatok

Ide tartozhat:

• munkavállalói fluktuáció;
• vezetői nő-férfi arány;
• kizárólag a vállalatnak dolgozó önfoglalkoztatók és munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatottak száma.

C6 – Emberi jogi politikák és folyamatok

A vállalatnak igen/nem alapon kell bemutatnia, hogy rendelkezik-e saját munkaerőre vonatkozó magatartási kódexszel vagy emberi jogi politikával, és az kiterjed-e például:

• gyermekmunkára;
• kényszermunkára;
• emberkereskedelemre;
• diszkriminációra;
• baleset-megelőzésre.

Szintén releváns adat, hogy létezik-e munkavállalói panaszkezelési mechanizmus.

C7 – Emberi jogi incidensek

A vállalkozásnak jeleznie kell, hogy történt-e megerősített incidens többek között:

• gyermekmunka;
• kényszermunka;
• emberkereskedelem;
• diszkrimináció;
• más emberi jogi terület

kapcsán, illetve tudomása van-e az értéklánc dolgozóit, érintett közösségeket, fogyasztókat vagy végfelhasználókat érintő megerősített incidensről.

C8 – Egyes tevékenységekből származó bevételek

Ha a vállalkozás érintett, külön adatot kell szolgáltatnia a következő tevékenységekből származó bevételekről:

• tiltott fegyverek;
• dohánytermesztés és -gyártás;
• fosszilis energia – szén, olaj és gáz bontásban;
• meghatározott vegyipari tevékenységek.

C9 – Nemek aránya az irányító testületben

Ha a vállalkozás rendelkezik irányító testülettel, közölnie kell annak nemek szerinti diverzitási arányát.

A 2026-os standard külön arányossági szabályt tartalmaz a 10 vagy annál kevesebb munkavállalóval rendelkező vállalkozásokra.

Számos olyan adatpont, amely nagyobb vállalatoknál a választott modul részeként alapvető adat, ennél a körnél önkéntes. Ilyen például több energia-, kibocsátási, víz-, hulladék-, üzleti modell-, klímacél- és emberi jogi adatpont.

Ez nem azt jelenti, hogy a mikro-vállalkozásokra „nem vonatkozik” a standard, hanem azt, hogy kisebb adatkörrel is arányos módon tudják alkalmazni.

A rendelet Annex II melléklete külön felsorolja azokat az adatpontokat, amelyek a CSRD-köteles vállalatok beszállítói adatkérésének felső korlátját jelentik.

A legfontosabb, 10 főnél nagyobb védett vállalkozásoktól kérhető cap-adatok közé tartozik többek között:

• választott VSME modul és a jelentés egyedi/konszolidált jellege;
• általános vállalati adatok;
• teljes energiafogyasztás;
• Scope 1 és Scope 2 GHG-kibocsátás;
• teljes vízkivétel;
• körforgásos gazdasági elvek alkalmazása;
• hulladék mennyisége és újrahasznosítási/újrahasználati aránya;
• munkavállalói létszám szerződéstípus és nem szerint;
• munkabalesetek száma és aránya;
• minimálbérnek való megfelelés;
• kollektív szerződéssel lefedett dolgozók aránya;
• éves képzési óraszám;
• a Comprehensive modulból egyes üzleti modell-, fluktuációs, emberi jogi és panaszkezelési adatok.

A 10 vagy annál kevesebb főt foglalkoztató vállalkozásoknál a cap még szűkebb: az Annex II külön oszlopban határozza meg, hogy mely adatpontok kérhetők tőlük.

Ezért egy beszállítói ESG-adatkérő folyamat kialakításakor nem elegendő azt mondani, hogy „VSME-kompatibilis”. Pontosan el kell különíteni:

1. a teljes VSME riport adatkörét;
2. a partner által üzleti vagy finanszírozási célból kért adatkört;
3. a CSRD szerinti value-chain cap által megengedett adatpontokat.

Ha a jelentést olyan nagyvállalat vagy bank számára készítik, amely éves frissítést kér, akkor a VSME jelentést évente kell elkészíteni.

Ha a vállalkozás pénzügyi beszámolót is készít, a fenntarthatósági jelentés időszakát ehhez kell igazítani.

A második jelentési évtől az előző év összehasonlító adatait is közölni kell, kivéve azokat a mutatókat, amelyeket először jelentenek.

A jelentés lehet nyilvános, de a standard nem írja elő általánosan a közzétételt. A vállalkozás dönthet úgy, hogy:

• külön fenntarthatósági riportot készít;
• a vezetés beszámolójának külön részében mutatja be;
• vagy csak az érintett üzleti partnereknek biztosítja.

Sok vállalatnál a VSME-hez szükséges adatok jelentős része már ma is létezik, csak különböző rendszerekben és dokumentumokban:

VSME-adat	Tipikus vállalati forrás
Energiafogyasztás	villany-, gáz- és távhőszámlák, mérési rendszer
Scope 1	üzemanyag, gáz, saját járművek és berendezések adatai
Scope 2	villamosenergia-, hő-, gőz- és hűtési számlák
Víz	vízszámlák, almérők, termelési adatok
Hulladék	hulladékszállítói bizonylatok, EHS-rendszer
Munkavállalói adatok	HR- és bérszámfejtő rendszer
Balesetek	munkavédelmi/EHS-nyilvántartás
Képzési órák	LMS, HR-rendszer, jelenléti ívek
Árbevétel és vállalati alapadatok	ERP, könyvelés
ESG-politikák és intézkedések	belső szabályzatok, dokumentumtár
Telephelyek	ERP, ingatlan-nyilvántartás, GIS/adatbázis

A probléma jellemzően nem az, hogy az adat egyáltalán nem létezik, hanem az, hogy:

• más rendszerben található;
• más mértékegységben van;
• dokumentumokba van zárva;
• nincs egyértelmű adatgazdája;
• nincs visszakövethető számítási módszer;
• ugyanazt az adatot több partnernek eltérő formában kell elküldeni.

Ez elsősorban adatmenedzsment- és integrációs probléma, nem pusztán riportírási feladat.

Egy jól felépített rendszerben a cél nem az, hogy egy generatív AI évente egyszer „megírja az ESG-riportot”, hanem hogy a vállalat kialakítson egy ellenőrizhető fenntarthatósági adatfolyamot.

1. Dokumentumok automatikus feldolgozása

PDF-alapú számlákból és bizonylatokból automatikusan kinyerhető például:

• szolgáltatási időszak;
• mérőpont;
• villamosenergia-fogyasztás;
• gázfogyasztás;
• vízfogyasztás;
• mértékegység;
• számlaazonosító;
• telephely.

Az AI-alapú dokumentumfeldolgozás különösen ott hasznos, ahol az adat még nem strukturált ERP- vagy mérési rendszerből érkezik.

2. ERP-, HR-, könyvelési és EHS-integráció

A strukturált rendszerekből API-val vagy ütemezett adatkapcsolattal közvetlenül átvehetők:

• foglalkoztatotti adatok;
• képzési órák;
• árbevétel;
• telephelyadatok;
• beszerzési adatok;
• munkabaleseti adatok;
• hulladék- és környezetvédelmi nyilvántartások.

3. Automatikus normalizálás

A különböző rendszerekből érkező adatokat egységesíteni kell:

• mértékegységek;
• időszakok;
• telephelyek;
• vállalati egységek;
• adatforrások;
• kibocsátási faktorok;
• verziók.

4. Szabályalapú validáció

A megfelelési folyamatban a kritikus számításokat nem érdemes kizárólag generatív AI-ra bízni. Célszerű determinisztikus szabályokat használni például:

• duplikált számlák felismerésére;
• hiányzó hónapok jelzésére;
• előző évhez képest kiugró eltérésre;
• negatív vagy fizikailag lehetetlen értékekre;
• mértékegység-eltérésekre;
• Scope 1 / Scope 2 besorolási szabályokra;
• lezárt időszakok módosításának kontrolljára.

Az AI szerepe erős lehet a dokumentumértelmezésben, a kategorizálásban, a kivételkezelésben és a magyarázó szövegek előkészítésében, miközben a végleges számok mögött visszakövethető szabályrendszer marad.

5. Bizonyíték és audit trail

Minden riportált adat mellett célszerű tárolni:

• az eredeti forrást;
• a forrásdokumentumot vagy rendszerazonosítót;
• a kinyert nyers értéket;
• a transzformációt;
• az alkalmazott faktort;
• a számítási verziót;
• a jóváhagyó személyt;
• a módosítási előzményeket.

A VSME ugyan nem ír elő kötelező assurance-t, de egy banki, vevői vagy későbbi audit során ez a visszakövethetőség rendkívül fontos.

6. Többféle kimenet ugyanabból az adatbázisból

Ha a fenntarthatósági adatokat központi struktúrában tároljuk, ugyanabból az adatvagyonból előállítható:

• VSME Basic riport;
• VSME Comprehensive riport;
• value-chain cap szerinti beszállítói adatkészlet;
• partner-specifikus Excel;
• online kérdőívhez szükséges export;
• vezetői dashboard;
• későbbi digitális/XBRL-alapú riport.

Így nem minden új partneri adatkérésnél indul elölről az adatvadászat.

FELMÉRÉS → ADATTÉRKÉP → RENDSZERTERV → INTEGRÁCIÓ → VALIDÁCIÓ → RIPORT → FOLYAMATOS ÜZEM

1. Felmérés

Azonosítani kell:

• mely VSME-adatpontok relevánsak;
• melyek tartoznak a Basic és Comprehensive modulba;
• melyek lehetnek partneri adatkérések;
• melyek tartoznak a value-chain capbe.

2. Adattérkép

Minden adatponthoz meg kell találni:

• a forrásrendszert;
• az adatgazdát;
• a frissítési gyakoriságot;
• a számítási módszert;
• a szükséges bizonyítékot.

3. Rendszerterv

Meg kell határozni:

• mely adatokat lehet közvetlenül integrálni;
• mely dokumentumokat kell feldolgozni;
• hol szükséges emberi jóváhagyás;
• hogyan történik a verziózás;
• hogyan kezeljük a telephelyeket és szervezeti egységeket.

4. Integráció és automatizálás

ERP-, HR-, könyvelési, EHS- és dokumentumforrások összekapcsolása egy központi fenntarthatósági adatréteggel.

5. Validáció

Automatikus ellenőrzések és kivételkezelés, majd a szükséges adatgazdai jóváhagyás.

6. Riport és export

A strukturált adatokból a szükséges VSME- és partneri riportok generálása.

7. Folyamatos üzem

A cél nem az éves „ESG-projekt”, hanem az, hogy a szükséges adatok folyamatosan és ellenőrzötten gyűljenek.

A value-chain cap a 2027. január 1-jén vagy azt követően kezdődő pénzügyi évekre lép alkalmazásba, de a vállalati adatgyűjtési folyamatok kialakítása nem egyik napról a másikra történik.

Különösen azoknál a vállalatoknál érdemes előre dolgozni, amelyek:

• nagyvállalati beszállítók;
• nemzetközi értéklánc részei;
• banki vagy befektetői fenntarthatósági adatkéréseket kapnak;
• több telephellyel rendelkeznek;
• jelentős energia-, víz- vagy anyagfelhasználással működnek;
• jelenleg Excelben és e-mailben gyűjtik az ESG-adatokat.

A jó kiindulópont nem feltétlenül egy teljes ESG-platform bevezetése. Sok esetben már az is jelentős előrelépés, ha a vállalat létrehoz egy VSME-adattérképet, meghatározza az adatgazdákat, és automatizálja a legnagyobb adminisztratív terhet okozó adatforrásokat.

A 2026-os VSME-rendelet nem teszi kötelezővé a fenntarthatósági jelentéstételt az 1000 fő alatti vállalkozások számára. Ennél fontosabb és pontosabb megfogalmazás, hogy:

• létrejött egy egységes, önkéntesen alkalmazható uniós fenntarthatósági jelentési standard;
• a standard elsődlegesen a legfeljebb 1000 főt foglalkoztató vállalkozásokra van méretezve;
• a Basic Module 11 közzétételi területet fed le;
• a Comprehensive Module további 9 területen egészíti ki a jelentést;
• a legfeljebb 10 fős vállalkozások több adatpontnál könnyítést kapnak;
• a CSRD-köteles vállalatok beszállítói adatkéréseit 2027-től value-chain cap korlátozza;
• a cap nem a teljes VSME-t, hanem az Annex II-ben külön meghatározott adatpontokat jelenti;
• külső assurance a VSME alkalmazásához nem kötelező;
• a legnagyobb gyakorlati feladat az adatok forrásrendszerekből történő összegyűjtése, normalizálása, validálása és visszakövethető tárolása.

A vállalatok számára ezért a következő logikus lépés nem pusztán egy fenntarthatósági jelentés megírása, hanem annak feltérképezése, hogy a szükséges adatok hol keletkeznek, ki felel értük, milyen minőségben állnak rendelkezésre, és mely részek automatizálhatók.

Kötelező a VSME 2026 egy 1000 fő alatti magyar vállalkozásnak?

Nem. A VSME önkéntes standard. Ugyanakkor nagyvállalati beszállítóként, finanszírozásnál vagy befektetői adatkérésnél üzleti okból szükség lehet az adatok előállítására.

Ugyanaz a VSME és a CSRD?

Nem. A CSRD kötelező fenntarthatósági jelentéstételi keretet határoz meg a hatálya alá tartozó vállalkozások számára. A VSME ezzel szemben önkéntes, arányosított standard a kötelező körön kívüli vállalatok számára.

1000 fő felett automatikusan CSRD-köteles egy vállalat?

Nem. A 2026-os szabályok szerint a fő kötelezettségi küszöb a több mint 1000 fős átlagos létszám és a 450 millió eurót meghaladó nettó árbevétel együttes teljesüléséhez kötődik.

Kötelező Scope 3 kibocsátást számolni a Basic Module-ban?

Nem általánosan. A Basic Module kötelező GHG-adatköre a releváns vállalatoknál a Scope 1 és location-based Scope 2. Scope 3 közlése a vállalat tevékenységétől és relevanciájától függően lehet indokolt, és a Comprehensive Module is külön foglalkozik vele.

Kötelező külső audit vagy assurance?

Nem. A rendelet kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a standardot alkalmazó vállalkozásoknak nem kell assurance-t kérniük a jelentett információkra.

Minden VSME-adatot bekérhet egy CSRD-köteles vevő a beszállítójától?

Nem. A value-chain cap szempontjából az Annex II-ben meghatározott adatpontlista a releváns felső korlát, és a 10 vagy annál kevesebb főt foglalkoztató vállalkozásokra külön szűkebb lista vonatkozik.

1. EUR-Lex – Commission Delegated Regulation (EU) 2026/1560, 2026. szeptember 21. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=OJ:L_202601560
2. EUR-Lex – Directive (EU) 2026/470, a CSRD és CSDDD 2026-os módosításai. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=OJ:L_202600470
3. EFRAG Knowledge Hub – 2026 Voluntary Standard, interaktív standard. https://knowledgehub.efrag.org/eng/interactive/voluntary-standard
4. European Commission – Revised sustainability reporting standards, 2026. július 3. https://finance.ec.europa.eu/news/commission-adopts-revised-sustainability-reporting-standards-2026-07-03_en
5. EFRAG – VSME Digital Template and XBRL Taxonomy. https://www.efrag.org/en/vsme-digital-template-and-xbrl-taxonomy

Jogi megjegyzés: ez az összefoglaló tájékoztató jellegű, nem minősül jogi, könyvvizsgálói vagy fenntarthatósági tanácsadásnak. Konkrét jelentési vagy szerződéses kötelezettség esetén a vállalat egyedi helyzetét és az alkalmazandó nemzeti szabályokat külön szükséges vizsgálni.